2009. október 6., kedd

A zsidó időszámítás - naptár, évek, hónapok

- Az idő szent, mert az Ö.valótól ered. Az időnek és időszakoknak meg van a maguk fontossága és jelentősége.
- A zsidó naptár (luáh) az ókori Keleten született meg és kisebb-nagyobb eltérésekkel átvette a Mezopotámiában használatos rendszert.
- A természet változásait (évszakok) és a természeti jelenségeket veszi figyelembe. A Föld-Nap-Hold periódikus váltakozására épít. 
- Nap: A Föld tengely körüli mozgása = a napszakok váltakozása
- Hónap: A Hold Föld körüli keringése = szemmel látható alakváltozásai (1 hónap = újholdtól újholdig)


- A Hold járása szerint számol év 354 napból áll, míg a Nap körüli keringés alapján számolt év 365 napból. Ez a különbség kisebb problémát okoz az időkülönbség miatt. Ezt a két időszámítási rendszert kell összehangolni!
- A luáh lényegében Lunaszorális naptár.
- 1 hónap újholdtól újholdig (ros hodes) tart, azaz kb. 29,5 nap. 
- A zsidó naptár az éveket 19 éves ciklusokra osztja, ahol 12 közönséges év (12 hónapos) és 7 szökőév (13 hónapos) követik egymást.
- Hisván és Kiszlév hónapot szükség szerint meg lehet hosszabbítabni egy-egy nappal.


- Ez a fajta időszámítás lehetővé teszi, hogy szemmel jól látható dolgok segítségével mérjük a napokat, hónapokat (napszakok, holdfázisok, évszakok...)
- Az ünnepek oda esnek ahova kell (az öszi ünnepek mindig őszre, a tavaszi ünnepek tavaszra)
- Vannak ünnepek, amelyek nem eshetnek a hét bizonyos napjaira a munka tilalma és a böjt miatt.
 - A luáh használatát a IV. század közepétől vezette be II. Hilél, a valllási törvényszék (szanhedrin) akkori feje.


  • A zsidó időszámítás rendhagyó módon számítja az éveket, mert az évek átlagos időtartama megfelel a napév 365 napos időtartamának, de ennek évenkénti hosszúsága 353 és 385 nap között váltakozhat.


Az időszámításhoz ki kell jelölni egy kezdőpontot. Az idők során az alábbi változatok voltak:
- A világ teretmtésének kezdete (A Tanahban szereplő személyek életkorát kiszámítva visszaszámolnak): 2004-ben az 5764. évet)
- A Királyok első könyvében az egyiptomi kivonulás időpontját vették alapul
- Rentgeteg más alternatíva volt az idők során (a meghódított területek időalapját átvették)
- Második szentély lerombolása (70)


A VII. századtól, a gáonok korától vált általános kezdőponttá a világ teremtésének időpontja. A világ teremtésének időpontját Rabbi Joszé ben Háláftá számította ki a II. század végén.


A hónapok
Az év 12 részre való felosztása Babilóniai eredetű. A 12 hónap: tisri, hesván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (szőkőévben van még ádár séni is), niszán, ijár, sziván, tamuz, áv és elul. A hónapok hosszúsága 29 és 30 nap között váltakozik.


A napok
A hét vég és kiindulpontja mindig a sábát. Szombaton végződik a hét, amikor az ember I.tenhez hasonlóan megpihen. A hét többi napjának nincs neve, számozva vannak. Csak a sábát kapott nevet. A napok estétől estéig tartanak (naplementétől naplementéig). Az ünnepek bejövetele naplemente előtt van kb. 18 perccel.


Az órák
- Az órák hosszúsága az évszakok szerint változott, télen később kezdődőtt a nappal és így egy óra kb. 45 percig tartott, míg nyáron korábban kezdődőtt  és az órák kb. 75 percesek voltak. A 24 órából álló nap csak 1884 óta vált hivatalosan használatossá a világon.


Az éjjelt három “őrjáratra” osztották: első éjszakai őrség, éjfél útáni őrség és reggeli őrség. Az első harmad volt a lefekvés ideje, míg a harmadik a felkelésé.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése