2009. október 6., kedd

A nyugalom napja: sábát

- Minen hét hatodik napjának naplementéjétől másnap estig tart (a csillagok feljöveteléig). Ez egy munkaszüneti nap már több, mint 3 évezrede. 
- Mózes második könyvében van utasítás a szobat megtartására. (LB) 
- Fizikailag és lelkileg is szükség van legalább egy pihenőnapra. Ez a nap az embert az Ö.valóhoz kapcsolja, mert ő is megpihent a hetedik napon.
-Történelmileg e nap emlékezteti a zsidókat az egyiptomi kivonulásra, a szabadságra. 
- A szombat nem csak a világ teremtésének emlékeztető jele és ezzel az egész emberiség egyetemes ünnepe, hanem az egyiptomi kivonulásé, a szabadságé, a zsidóság népé válásáé is! 
- A szombat megtartását a Tízparancsolat 4. parancsolata is kimondja.
- Általánosságban véve tilos munkát végezni és olyan dolgokat, amelyek a hétköznapokra jellemzőek. A Misna megállapítja a 39 alapmunkát (ávot meláhot). Vannak az ún. rabbinikus tilalmak is, például a vilnai gáon, Élijáhu szerint 1560 tevékenység tilos a Tóra alapján szombaton.
- A tilalmak jellemzői, hogy ezek ama tevékenységek, amelyek a pusztai Szentély (miskán) felállításához, eszközeihez és müködéséhez voltak szükségesek. E munka valaminek a létrehozását vagy előmozdítását, anyagában, színében, alakjában való megváltoztatását, valaminek a be- vagy kihordását, betűkkel, jelekkel való megjelölését jelenti. Ez a meláhá akkor is munkának számít, ha nem jár fizikai erőkifejtéssel. Misna szerint ezek közé tartozik: vetés, sütés, mosás, írás, építés, tűzgyújtás, nyírás, stb.
- Könnyítések is vannak, pl: 
    - a tárgyak cipelhetőek 1200 méterig a lakóhelyen, illetve a városon belül
   - A meláhá tilalmait figyelmen kívül lehet hagyni, ha életmentésről (pikuáh nefes) van szó. A Tóra   törvényei azért vannak, hogy az ember éljen általuk és ne haljon meg miattuk. - A sábát fontosságát jellemzi az alábbi Talmudi idézet: “ Ha Izrael fiai két szombatot megőriznének az előírt törvények szerint, akkor azonnal eljönne a Messiás.”


- Előkészületek: 
   - Péntek reggel már el kell kezdeni 
   - Be kell vásárolni és meg kell főzni az ételeket 
   - Lakástakarítás 
   - Rituális fürdő (mikve) 
   - Ünneplő ruhát kell ölteni 
   - Asztalterítés 
   - No munkavégzés szombaton 
   - 2X felolvasni a szombatra kijelölt szakaszt 
   - Szokás az Énekek Énekének olvasása
   - A férfiaknak a szombat a 92. zsoltár eléneklése útán jön be 


- Reggel többletimát mondunk  
- Az ebéd szombatkor a legbőségesebb
- Az esti imát a csillagok feljövetelekor mondjuk
- Búcsút mondunk a Szombattól = A szombat olyan, mintha egy királynő lenne :)

Újhold napjai (ros hódes)

- Ros hódes jelentése: “hónap feje” 
- Van 1 és 2 napos ros hódes: 
   - 1: ha 29 napos volt a hónap, akkor az újhold első napja az ünnepnap 
   - 2: ha 30 napos a hónap, akkor az elmúlt hónap utolsó és az új honap első napja is ünnepnap 
- Tisri hónapban nem ünnepeljük, mert ez a ros hásáná ünnepe 
- A bibliai időkben estéről-estére, szemlátomás alapján állapitották meg az újhold napjait, amit ünnepélyesen sófárfúvással hirdettek ki 
- II. Hilél a vallási törvényszék vezetője a bizonytalanságok elkerülésének érdekében megalkotta a luáh-t. - A Luáh segitségével meg lehet tudni, hogy mikor 30 és mikor 29 napos egy hónap, vagyis mikor 2 és mikor 1 napos a ros hódes. 
- A megelőző szombaton az előimádkozó (sliáh cibur), kezében a Tórával a közönség felé fordulva kijelenti az újholdat. 
- Az újhold napját rendesen a kis jom kipur (jom kipur kátán) előzi meg, majd a hónap közepén a Hold megszentelése (kidus leváná) teszi teljessé. 
- A hónap első napjának megünneplését a Tóra irja elő és megparancsolja külön áldozat bemutatását is. 
- A bibliai időkben ez a nap munkaszüneti nap volt (Ámosz könyvének tanúsága szerint). 
- Szinván hó újholdjakor érkeztek ki Egyiptomból a zsidók a Szináj-hegyhez, ahol megköttetik a szövetség a zsidók és az Ö.való között. 
- Niszán hónap újholdjakor állitották fel a pusztai Szentélyt a Tórában olvashatók szerint. 
- Ádár hónap újholdjakor ún. Ádártáblát szokás a falra akasztani a következő felirattal: “Ádár érkeztével sokasodik az öröm” 
- Újhold napján nem szabad böjtölni és gyászbeszédet mondani az előirások szerint. 
- Többletimákat mondunk 12 kivánságunkkal (szökőévben 13-mal)

Bát- és bár micvá

A lányok felnőtté avatása (bát micvá)
  • Bát micvá = parancsolatok
  • 12. életévének betöltése után
  • A lán immáron nagykorúvá lett és felelőséggel tartozik a 613 Tórai parancsból
  • A cselekvő parancsolatok közül 3 mat köteles megtenni (Talmud szerint):
    • az ünnepi gyertyák meggyújtása
    • olajbogyó nagyságú tészta levétele és tűzbe dobása egy adott mennyiségű lisztből
    • a rituális fürdőben való megfürdés
  • A 12. életév betöltésekor tartott szertartás csak a XIX. században kezdett meghonosodni a reform és neológ elveket valló zsidóság körében.
  • Magyarországon a Dohány Zsinagógában 1860-ban Wolf Alois Meisel
  • Manapság az életkor betöltése utáni sávuotkor van a szertartás (régebben az azt követő szombaton a sáhrit ima útán)
  • Általános menete:
    • a lányokat felhívják a friggyszekrény elé
    • gyertyát gyújtanak
    • eléneklik a 23. zsoltárt
    • néhány mondatot idéznek a Tórából héberül
    • a rabbi beszéde után közösen fogadalmat tesznek
  • A hitközség megajándékozza őket egy imakönyvvel
  • A szertartás után szokás szeudát tartani


A fiúk felnőtté avatása (bár micvá)
  • A betöltött 13. életév után
  • Teljes jogú tagja a hitközségnek, beleszámít a minjánba
  • Köteles betartani az összes parancsolatot
  • A Tórában nincs konkrétan leírva, de a bölcsek találtak utalást rá
  • A szertartás előtti estén elmondja a “Smá Jiszráél” lefekvés előtti változatát
  • A születésnapja után egy Tóraolvasási napon aliját kap. Ekkor vesz fel magára előszőr tálitot.
  • Amikor a fiú a 13. életévét betöltötte, akkor az apát is megtisztelik egy felhívással és áldást mondhat fiára
  • A rabbi is imát mond az immár felnőttért, majd megáldja őt és szüleit kohanita áldással
  • Szeudát tartanak (nyílt+otthoni)