A nyugalom napja: sábát

- Minen hét hatodik napjának naplementéjétől másnap estig tart (a csillagok feljöveteléig). Ez egy munkaszüneti nap már több, mint 3 évezrede. 

- Mózes második könyvében van utasítás a szobat megtartására. (LB) 

- Fizikailag és lelkileg is szükség van legalább egy pihenőnapra. Ez a nap az embert az Ö.valóhoz kapcsolja, mert ő is megpihent a hetedik napon.

-Történelmileg e nap emlékezteti a zsidókat az egyiptomi kivonulásra, a szabadságra. 

- A szombat nem csak a világ teremtésének emlékeztető jele és ezzel az egész emberiség egyetemes ünnepe, hanem az egyiptomi kivonulásé, a szabadságé, a zsidóság népé válásáé is! 

- A szombat megtartását a Tízparancsolat 4. parancsolata is kimondja.

- Általánosságban véve tilos munkát végezni és olyan dolgokat, amelyek a hétköznapokra jellemzőek. A Misna megállapítja a 39 alapmunkát (ávot meláhot). Vannak az ún. rabbinikus tilalmak is, például a vilnai gáon, Élijáhu szerint 1560 tevékenység tilos a Tóra alapján szombaton.

- A tilalmak jellemzői, hogy ezek ama tevékenységek, amelyek a pusztai Szentély (miskán) felállításához, eszközeihez és müködéséhez voltak szükségesek. E munka valaminek a létrehozását vagy előmozdítását, anyagában, színében, alakjában való megváltoztatását, valaminek a be- vagy kihordását, betűkkel, jelekkel való megjelölését jelenti. Ez a meláhá akkor is munkának számít, ha nem jár fizikai erőkifejtéssel. Misna szerint ezek közé tartozik: vetés, sütés, mosás, írás, építés, tűzgyújtás, nyírás, stb.

- Könnyítések is vannak, pl: 

    - a tárgyak cipelhetőek 1200 méterig a lakóhelyen, illetve a városon belül

   - A meláhá tilalmait figyelmen kívül lehet hagyni, ha életmentésről (pikuáh nefes) van szó. A Tóra   törvényei azért vannak, hogy az ember éljen általuk és ne haljon meg miattuk. - A sábát fontosságát jellemzi az alábbi Talmudi idézet: “ Ha Izrael fiai két szombatot megőriznének az előírt törvények szerint, akkor azonnal eljönne a Messiás.”

- Előkészületek: 

   - Péntek reggel már el kell kezdeni 

   - Be kell vásárolni és meg kell főzni az ételeket 

   - Lakástakarítás 

   - Rituális fürdő (mikve) 

   - Ünneplő ruhát kell ölteni 

   - Asztalterítés 

   - No munkavégzés szombaton 

   - 2X felolvasni a szombatra kijelölt szakaszt 

   - Szokás az Énekek Énekének olvasása

   - A férfiaknak a szombat a 92. zsoltár eléneklése útán jön be 

- Reggel többletimát mondunk  

- Az ebéd szombatkor a legbőségesebb

- Az esti imát a csillagok feljövetelekor mondjuk

- Búcsút mondunk a Szombattól = A szombat olyan, mintha egy királynő lenne :)

Újhold napjai (ros hódes)

- Ros hódes jelentése: “hónap feje” 

- Van 1 és 2 napos ros hódes: 

   - 1: ha 29 napos volt a hónap, akkor az újhold első napja az ünnepnap 

   - 2: ha 30 napos a hónap, akkor az elmúlt hónap utolsó és az új honap első napja is ünnepnap 

- Tisri hónapban nem ünnepeljük, mert ez a ros hásáná ünnepe 

- A bibliai időkben estéről-estére, szemlátomás alapján állapitották meg az újhold napjait, amit ünnepélyesen sófárfúvással hirdettek ki 

- II. Hilél a vallási törvényszék vezetője a bizonytalanságok elkerülésének érdekében megalkotta a luáh-t. - A Luáh segitségével meg lehet tudni, hogy mikor 30 és mikor 29 napos egy hónap, vagyis mikor 2 és mikor 1 napos a ros hódes. 

- A megelőző szombaton az előimádkozó (sliáh cibur), kezében a Tórával a közönség felé fordulva kijelenti az újholdat. 

- Az újhold napját rendesen a kis jom kipur (jom kipur kátán) előzi meg, majd a hónap közepén a Hold megszentelése (kidus leváná) teszi teljessé. 

- A hónap első napjának megünneplését a Tóra irja elő és megparancsolja külön áldozat bemutatását is. 

- A bibliai időkben ez a nap munkaszüneti nap volt (Ámosz könyvének tanúsága szerint). 

- Szinván hó újholdjakor érkeztek ki Egyiptomból a zsidók a Szináj-hegyhez, ahol megköttetik a szövetség a zsidók és az Ö.való között. 

- Niszán hónap újholdjakor állitották fel a pusztai Szentélyt a Tórában olvashatók szerint. 

- Ádár hónap újholdjakor ún. Ádártáblát szokás a falra akasztani a következő felirattal: “Ádár érkeztével sokasodik az öröm” 

- Újhold napján nem szabad böjtölni és gyászbeszédet mondani az előirások szerint. 

- Többletimákat mondunk 12 kivánságunkkal (szökőévben 13-mal)

Bát- és bár micvá

A lányok felnőtté avatása (bát micvá)

• Bát micvá = parancsolatok
• 12. életévének betöltése után
• A lán immáron nagykorúvá lett és felelőséggel tartozik a 613 Tórai parancsból
• A cselekvő parancsolatok közül 3 mat köteles megtenni (Talmud szerint):
• az ünnepi gyertyák meggyújtása
• olajbogyó nagyságú tészta levétele és tűzbe dobása egy adott mennyiségű lisztből
• a rituális fürdőben való megfürdés
• A 12. életév betöltésekor tartott szertartás csak a XIX. században kezdett meghonosodni a reform és neológ elveket valló zsidóság körében.
• Magyarországon a Dohány Zsinagógában 1860-ban Wolf Alois Meisel
• Manapság az életkor betöltése utáni sávuotkor van a szertartás (régebben az azt követő szombaton a sáhrit ima útán)
• Általános menete:
• a lányokat felhívják a friggyszekrény elé
• gyertyát gyújtanak
• eléneklik a 23. zsoltárt
• néhány mondatot idéznek a Tórából héberül
• a rabbi beszéde után közösen fogadalmat tesznek
• A hitközség megajándékozza őket egy imakönyvvel
• A szertartás után szokás szeudát tartani

A fiúk felnőtté avatása (bár micvá)

• A betöltött 13. életév után
• Teljes jogú tagja a hitközségnek, beleszámít a minjánba
• Köteles betartani az összes parancsolatot
• A Tórában nincs konkrétan leírva, de a bölcsek találtak utalást rá
• A szertartás előtti estén elmondja a “Smá Jiszráél” lefekvés előtti változatát
• A születésnapja után egy Tóraolvasási napon aliját kap. Ekkor vesz fel magára előszőr tálitot.
• Amikor a fiú a 13. életévét betöltötte, akkor az apát is megtisztelik egy felhívással és áldást mondhat fiára
• A rabbi is imát mond az immár felnőttért, majd megáldja őt és szüleit kohanita áldással
• Szeudát tartanak (nyílt+otthoni)
  

A zsidó időszámítás - naptár, évek, hónapok

- Az idő szent, mert az Ö.valótól ered. Az időnek és időszakoknak meg van a maguk fontossága és jelentősége.

- A zsidó naptár (luáh) az ókori Keleten született meg és kisebb-nagyobb eltérésekkel átvette a Mezopotámiában használatos rendszert.

- A természet változásait (évszakok) és a természeti jelenségeket veszi figyelembe. A Föld-Nap-Hold periódikus váltakozására épít. 

- Nap: A Föld tengely körüli mozgása = a napszakok váltakozása

- Hónap: A Hold Föld körüli keringése = szemmel látható alakváltozásai (1 hónap = újholdtól újholdig)

- A Hold járása szerint számol év 354 napból áll, míg a Nap körüli keringés alapján számolt év 365 napból. Ez a különbség kisebb problémát okoz az időkülönbség miatt. Ezt a két időszámítási rendszert kell összehangolni!

- A luáh lényegében Lunaszorális naptár.

- 1 hónap újholdtól újholdig (ros hodes) tart, azaz kb. 29,5 nap. 

- A zsidó naptár az éveket 19 éves ciklusokra osztja, ahol 12 közönséges év (12 hónapos) és 7 szökőév (13 hónapos) követik egymást.

- Hisván és Kiszlév hónapot szükség szerint meg lehet hosszabbítabni egy-egy nappal.

- Ez a fajta időszámítás lehetővé teszi, hogy szemmel jól látható dolgok segítségével mérjük a napokat, hónapokat (napszakok, holdfázisok, évszakok...)

- Az ünnepek oda esnek ahova kell (az öszi ünnepek mindig őszre, a tavaszi ünnepek tavaszra)

- Vannak ünnepek, amelyek nem eshetnek a hét bizonyos napjaira a munka tilalma és a böjt miatt.

 - A luáh használatát a IV. század közepétől vezette be II. Hilél, a valllási törvényszék (szanhedrin) akkori feje.

• A zsidó időszámítás rendhagyó módon számítja az éveket, mert az évek átlagos időtartama megfelel a napév 365 napos időtartamának, de ennek évenkénti hosszúsága 353 és 385 nap között váltakozhat.

Az időszámításhoz ki kell jelölni egy kezdőpontot. Az idők során az alábbi változatok voltak:

- A világ teretmtésének kezdete (A Tanahban szereplő személyek életkorát kiszámítva visszaszámolnak): 2004-ben az 5764. évet)

- A Királyok első könyvében az egyiptomi kivonulás időpontját vették alapul

- Rentgeteg más alternatíva volt az idők során (a meghódított területek időalapját átvették)

- Második szentély lerombolása (70)

A VII. századtól, a gáonok korától vált általános kezdőponttá a világ teremtésének időpontja. A világ teremtésének időpontját Rabbi Joszé ben Háláftá számította ki a II. század végén.

A hónapok

Az év 12 részre való felosztása Babilóniai eredetű. A 12 hónap: tisri, hesván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (szőkőévben van még ádár séni is), niszán, ijár, sziván, tamuz, áv és elul. A hónapok hosszúsága 29 és 30 nap között váltakozik.

A napok

A hét vég és kiindulpontja mindig a sábát. Szombaton végződik a hét, amikor az ember I.tenhez hasonlóan megpihen. A hét többi napjának nincs neve, számozva vannak. Csak a sábát kapott nevet. A napok estétől estéig tartanak (naplementétől naplementéig). Az ünnepek bejövetele naplemente előtt van kb. 18 perccel.

Az órák

- Az órák hosszúsága az évszakok szerint változott, télen később kezdődőtt a nappal és így egy óra kb. 45 percig tartott, míg nyáron korábban kezdődőtt  és az órák kb. 75 percesek voltak. A 24 órából álló nap csak 1884 óta vált hivatalosan használatossá a világon.

Az éjjelt három “őrjáratra” osztották: első éjszakai őrség, éjfél útáni őrség és reggeli őrség. Az első harmad volt a lefekvés ideje, míg a harmadik a felkelésé.